Elhunyt Müller János, a magyar lótenyésztés kiemelkedő egyénisége
Fájó szívvel és mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy Müller János, a magyar lótenyésztés kiváló képviselője és szakembere, a hidegvérű lófajta tenyésztésének meghatározó alakja életének 85. évében, 2019. június 29.-én elhunyt.
„Csak az hal meg, akit elfelejtenek."
Müller János
(1934-2019)
(1934-2019)
1934. október 30-án született a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson. Szülővárosá-ban, majd a világháború idején Újvidéken gyerekeskedett. Az állattenyésztési mezőgazdasági szakiskolát Kalocsán végezte. Érettségi után, 1953. augusztus 17-én a hódmezővásárhelyi állami méntelepen helyezkedett el törzskönyv-vezetőként.
Később, 1953. november 20-án áthelyezték a Bóly-békáspusztai Állami Mén- és Méncsikó telepre. Ebben az időszakban komoly szakmai munka folyt a méntelepen. Müller János látta el kollégáival Baranya és Somogy megye, valamint a dombóvári járás lótenyésztéssel kapcsolatos munkáit.
Békáspusztán remek szakmai műhely alakult ki az egykori méneskari tiszteknek és az akkor odakerült agilis lótenyésztőknek köszönhetően. Megtanulták a rend, a fegyelem, a pontosság szeretetét, és a lóval való bánásmód minden fogását.
Az átszervezések és a méntelep megszűnése után törzskönyv-vezető, majd Dél-Dunántúl lótenyésztési felügyelője lett. 1969-től egészen a nyugdíjazásáig a bólyi tenyésztési kirendeltség vezetőjeként szolgálta a magyar lótenyésztést Baranya és Somogy megyében.
A tenyésztésszervezési feladatok mellett a Dél-Dunántúli Lovas Szövetség titkári teendőit is hosszú éveken át, nagy pontossággal látta el. Alapító tagja volt a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnek. Nagy lexikális tudással rendelkezett. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti hidegvérű törzstenyészetek szakmai munkájában elévülhetetlen érdemei vannak.
Müller János közel 60 évet dolgozott a lótenyésztés szolgálatában.
Kiváló szakmai munkája elismeréseként gróf Széchenyi István lovas emlékéremmel, Életfa Emlékérem Ezüst Fokozat díjával, valamint a Hidegvérű Lóért Díjjal tüntették ki. Példaértékű munkájának köszönhető, hogy hazánkban kialakult egy konszolidált és tetszetős küllemű, jól használható magyar hidegvérű lófajta.
Halálával a magyar lótenyésztés egy jeles egyénisége távozott tőlünk. Emléke a lótenyésztők és a lovasok között is tovább él!
Nyugodjon békében!
Kassanin Milán