Noriker
A noriker vagy nóri ló (délnémet hidegvérű) egy, az osztrák és az olasz Alpok környékéről származó hidegvérű. Az eredetét a rómaiakig vissza tudjuk vezetni, akik kialakítottak egy tenyészetet ezekből a lovakból Noricum (mai Salzburg és Kärnten tartomány) területén (innen a nevük). A reneszánsz időkben a fajtát nápolyi és andalúz lovakkal javították. Napjainkban a fajta Olaszország északi tartományaiban, Ausztriában és Németországban elterjedt. Hegyi ló, ellenálló a betegségekkel szemben, robosztus, erős és hosszúéletű. A németországbeli Bavierában egy finomabb verzióját tenyésztik.
Felhasználása: főleg mezőgazdasági munkák, kocsiban és hátaslóként.
Marmagasság: 160 cm körül
Színek: pej, fekete, sárga (gyakran mosott sörénnyel), párductarka, egérszürke, mórfejű (egérszürke fekete fejjel), foltos, ritkán szürke.
Manapság olyan 9000 egyedről tudunk, ebből 2700 tenyészkanca.
5 főbb vonal van a fajta kialakításában:
- Vulkan: egy 1887-es születésű pej mén alapította, mindig kicsit kosfejű, de jól kezelhető csikókat nemzve. A nóri mének kb. 50%-a ebből a vonalból vezethető le.
- Nero: egy 1933-ban született sárga mén után alakult ki, aki csikóiban mindig nagyobb mozgást örökített. Ezt a vonalat megismerni arról, hogy egyedei sárgák, mosott sörénnyel.
- Diamant: egy 1903-as születésű mén után alakult ki a vonal. A vonal egyedeinek nagyon biztos mozgása van.
- Schaunitz: egy 1888-ban született mén volt, nagyon készségesen dolgozó, de nagyobb testű noriker-vonalat adott és napjainkban szokták telivérekkel keresztezni.
- Elmar: Elmar 1896-ban született és az utódai párductarkák. Néha kosfejűek is előfordulnak ebben a vonalban és még felfedezhető bennük az andalúz hatás.
Elnevezésük:
A méneknek a második nevében fel kell tünteni, melyik vonalból származnak. Ha a mén neve előtt áll egy szám, akkor az állami fedezőmén. A római szám a lovak neve után azt mutatja, hányadik vonalban áll az állat a vonalalapítótól.
A kancák általában fantázianevet kapnak.
A kevés egyedre tekintettel a Schönbrunni Állatkert tenyésztési programot végez a nóri lovak fenntartása érdekében. Nagyobb tenyészet található még Salzburg közelében.
Felhasználása: főleg mezőgazdasági munkák, kocsiban és hátaslóként.
Marmagasság: 160 cm körül
Színek: pej, fekete, sárga (gyakran mosott sörénnyel), párductarka, egérszürke, mórfejű (egérszürke fekete fejjel), foltos, ritkán szürke.
Manapság olyan 9000 egyedről tudunk, ebből 2700 tenyészkanca.
5 főbb vonal van a fajta kialakításában:
- Vulkan: egy 1887-es születésű pej mén alapította, mindig kicsit kosfejű, de jól kezelhető csikókat nemzve. A nóri mének kb. 50%-a ebből a vonalból vezethető le.
- Nero: egy 1933-ban született sárga mén után alakult ki, aki csikóiban mindig nagyobb mozgást örökített. Ezt a vonalat megismerni arról, hogy egyedei sárgák, mosott sörénnyel.
- Diamant: egy 1903-as születésű mén után alakult ki a vonal. A vonal egyedeinek nagyon biztos mozgása van.
- Schaunitz: egy 1888-ban született mén volt, nagyon készségesen dolgozó, de nagyobb testű noriker-vonalat adott és napjainkban szokták telivérekkel keresztezni.
- Elmar: Elmar 1896-ban született és az utódai párductarkák. Néha kosfejűek is előfordulnak ebben a vonalban és még felfedezhető bennük az andalúz hatás.
Elnevezésük:
A méneknek a második nevében fel kell tünteni, melyik vonalból származnak. Ha a mén neve előtt áll egy szám, akkor az állami fedezőmén. A római szám a lovak neve után azt mutatja, hányadik vonalban áll az állat a vonalalapítótól.
A kancák általában fantázianevet kapnak.
A kevés egyedre tekintettel a Schönbrunni Állatkert tenyésztési programot végez a nóri lovak fenntartása érdekében. Nagyobb tenyészet található még Salzburg közelében.
Fotó: Mráz Edina