Freibergi

Származása: Viszonylag új fajta. A XIX. században kezdett kialakulni Svájc nyugati részén, a francia határ közelében a környéken őshonos hegyi lóból. Tipikus hegyi ló. A fajta nemesítésében 17, nem a freibergihez tartozó mént használtak keresztezésre 1930 óta. Ezek közt volt angol telivér, ardenni és arab ló is. Ez utóbbi a Bábolnai ménesekből származott.

Külleme: Ránézésre átmenetet képez a hidegvérű és a melegvérű lovak közt. Nyaka rövid, vagy közepes hosszúságú, izmos. Szügye széles, mellkasa dongás. Háta középhosszú vagy hosszú. Ágyéka hosszú és erősen izmolt. A far erős, széles. Szilárd csontozatú fajta, patái rendkívül kemények.

Méretei: Marmagassága 150-158 cm, szárkörmérete 20,5-22,5 cm, övmérete 190 cm. Súlya 470-520 kg között változhat.

Színe: Elsősorban pej, gesztenyepej, de előfordul sárga színben is.

Jellemzői: Nyugodt, kiegyensúlyozott, rendkívül sokoldalú ló.

Hasznosítása: Igáslóként, katonai málhás lóként használták. Ma már elterjedt a szabadidőlovasok körében is: kocsiban és nyereg alatt egyaránt kitűnő társ. Sportversenyeken is szerepel: fogathajtásban, díjlovaglásban, ügyességi versenyeken is látható.

Magyarországon, az Őrségi Nemzeti Park Muraközi-programjában szánnak neki nemesítő szerepet.

Forrás: http://www.freiberger-pferde.de