Ménesbemutató - Pekár László hidegvérű ménese Perekeden
Írta: Jancsó Rita, 2014.
Pereked Baranya-megyében, Pécstől keletre fekvő község. Határában helyezkedik el idősebb Pekár László és családja gazdasága. László szülei is foglalkoztak állattartással, önállóan pedig 1978-tól kezdve tart lovat, mégpedig hidegvérűt.
Anno a helyi termelő szövetkezetben a juhok téli betakarmányozásához használtak magyar hidegvérű fajtájú lovat.
A fajta kiválasztása könnyű volt: a környéken, és a szomszédos Somogy-megyében népszerűek voltak akkoriban ezek a lovak, hiszen nagy munkabírású, igénytelen, könnyen kezelhető lovakról volt és van szó. Baranya-megye pedig már egészen az 1920-as és '30-as évektől élen járt a hidegvérű ló tenyésztésében, olyannyira, hogy 1933-ban a baranyai gazdák törzskönyvező egyesületbe tömörültek a lóanyag javítása és az értékesítésének megkönnyítése érdekében. Tehát a környéken régi hagyomány a hidegvérű ló tartása, tenyésztése.
Pekár László a somogyi hidegvérűeken belül a karádi származásúakat részesítette már akkor is előnyben. Ez máig nem változott. A somogyi hidegvérűeket percheron lovakkal erősítették, így jött létre egy robusztus, nagy testtel, erős nyakkal, ugyanakkor finom fejjel rendelkező típus.
A ménesben jelenleg tizenhárom őshonos származású hidegvérű kanca, és három fedezőmén található.
A kancákat szabadtartásban tartják, illetve a várható ellés előtt ellető bokszba viszik őket az elletés biztonságos lebonyolítása érdekében. A tenyészkancák a zöldtakarmány és a saját termesztésű széna mellé kiegészítés képen zabot kapnak. A csikók pár nappal az ellés után kikerülnek a ménesbe anyjukkal, és 3-4 hetes koruktól a kancatej mellé zabot is fogyasztanak.
A megfelelő takarmányozás mellett a helyes bánásmód a záloga a jó utánpótlás-nevelésnek. A ménesben született csikókkal születésüktől kezdve foglalkoznak, hamar hozzá szoktatják őket a kötőfékhez és a vezetgetéshez. Ezeknél a feladatoknál is nagy segítséget jelentenek Pekár László unokái, akik szívesen foglalkoznak a fiatal jószágokkal.
Később a méncsikókat először megbízható lóval kocsizzák be párban, majd pedig egyesben.
László három fedezőménjéből kettő saját tenyésztésű: 5073 Pereked-113 Baka és 5474 Pereked-106 Kapitány. A harmadik mén 5290 Dunaújváros-310 Karcsi szintén karádi vérvonalat képvisel, apja a sok kiváló fedezőmén-utódot adó 3842 Karád-17 Rigó.
Laci bácsi méltán lehet büszke lóállományára és arra, hogy tenyészetéből eddig hét fedezőmén került ki, abból kettő elit minősítést szerzett a ménvizsgán.
2085 Csinos és Cudar nevű kancái szintén elit minősítésűek. A perekedi hidegvérű lovak rendszeres főszereplői a Kaposvári Állattenyésztési Napoknak, a Szentlőrinci Gazdanapoknak, illetve az OMÉK-nak, hiszen mindig díjakkal térnek haza. De láthattuk már Pekár László fogatát az OTP Bank Lovas Világkupán a budapesti Sportarénában is.
A 2013-as KÁN-on a Pekár László által tenyésztett és Rajczi Balázs tulajdonában álló 5351 Pereked-101 Király nevű mén nagydíjas lett, valamint aranyérmes az OMÉK-on, szintén ugyanitt ezüstérmet nyert László Cudar nevű anyakancája. A bemutatókon szereplő csikós kancák csikajai így már egész fiatalon belekóstolnak a rendezvények sajátságos világába, és hozzászoknak a szállításhoz, tömeghez és a szerepléshez.
A lovak mellett egyéb lófélék is találhatók a tanyán: magyar parlagi szamár és öszvér is színesíti a palettát. Szamárból tizenkét kanca és három mén található a birtokon. Idén pedig öt csődörcsikó született a szamaras-részlegen. A szamarak és öszvérek szintén megszokott szereplői a környékbeli állattenyésztési napoknak: igazi látványosság például az öszvérfogat.
Természetesen és sajnálatos módon a lovak nem jelentenek megélhetési forrást a családnak, több lábon kell állniuk, így a családban ifjabb Pekár László juhtenyésztéssel foglalkozik. Hétszáz anyabirkájuk van, amelyek árutermelő suffolk és tejelő birka keresztezéséből származnak, utódaikat vágásra értékesítik. A juhok egész évben szabad tartásban vannak, télen szénát és abraktakarmányként saját termesztésű szemes kukoricát kapnak. Időjárástól függően május elején végzik el a birkák nyírását, a gyapjút pedig felvásárlónak adják el.
Idősebb Pekár László távolabbi terveiben továbbra is az őshonos származású hidegvérű lovak továbbtenyésztése szerepel, ebben látja a jövőt a hidegvérű ló tenyésztésén belül, és reméli, hogy az unokák majd tovább viszik a családi hagyományt, és megmaradnak a hidegvérű lovak tenyésztése mellett.
Megjelent a Kistermelők Lapja 2014. januári számában.
Pekár László aktuális mén-és kancaállományáról ide kattintva tájékozódhat!
Minden jog fenntartva! All rights reserved!