Slideshow

Negyvenhárom év a göllei hidegvérűekért

 

Írta és fotózta: Rajczi Balázs, 2010

(Interjú Zsiga Lajossal)

 

Több mint két éve annak, hogy Zsiga Lajos,- aki az egykor országos hírű göllei magyar hidegvérű törzstenyészet vezetője volt- meghívott, hogy tekintsem meg az egykor szebb napokat is megélt termelőszövetkezet még meglévő állományát. Megkésve bár, de szívesen tettem eleget az invitálásnak. Úgy gondoltam, hogy ha csak egy interjúval is, de illene a több mint negyven esztendőre visszatekintő, lelkiismeretes tenyésztőmunkának emléket állítani. Lajos bácsi az ötletemet kissé megilletődve bár, de örömmel fogadta mondván:"Nem szívesen szerepelek, de ha a lovakról kell beszélni, az más."

 

Mikor és hogyan alakult ki a lovak iránti elhívatottsága?

Már a negyvenes években is jelentős hidegvérű lótenyésztés folyt Göllében, amit jól mutat, hogy 1945 és 1948 között 300 kancát tartottak nyilván községünkben. Ezen időszak alatt 13 méncsikót vásárolt fel az állam törzsmén utánpótlás céljából a köztenyésztés részére. Tősgyökeres Gölleiként családom életében is fontos szerepet játszott a ló, főleg nagyapám révén, akinek jó pár vemhes kanca állt mindig az istállójában. Így elmondhatom, hogy mióta az eszemet tudom, nagyon sok jó érzéssel és odaadással viseltettem ezen állatfaj iránt.

Kérem, meséljen a kezdetekről. Mikor, és milyen célkitűzéssel indult a göllei magyar hidegvérű törzstenyészet?

A főiskola elvégzése után, mint gyakornok kerültem haza, a helyi termelőszövetkezetbe. Ekkor községünkben közel 180 ló teljesített fogatos szolgálatot, mely állomány a későbbi törzstenyészet alapjául szolgált. A vezetőség fiatal korom ellenére rám bízta a fogatos munkák szervezését, és a lóállomány felügyeletét, amit nagy megtiszteltetésnek éreztem. 1966-ban ismertem meg Müller János lótenyésztési felügyelőt, akinek döntő szerepe volt a törzstenyészet megalapításában, és minőségi tenyészanyaggal való ellátásában. A törzstenyészet 1967-ben alakult meg azzal a céllal, hogy az akkor még jelentős igaerő igény kielégítése érdekében minőségi tenyészállatokat állítson elő.

Röviden mutassa be az egykor Göllében folyó tenyésztőmunkát. Milyen elképzelésük volt a lovak típusát illetően, és ezt mennyire sikerült eredményesen megvalósítani?

 A tenyésztés döntően belga-ardenni genetikai háttérrel rendelkező mének felhasználásával történt. A ménutánpótlásunkat az akkori legnevesebb hidegvérű állományokból kaptuk, melyek Szentegát, Görösgal és Andráshida voltak. A szigorú szelekció során elsősorban a tömegesség és az erős, vastag csontozat játszottak szerepet. Hosszú éveken keresztül átlagosan 40 törzskancával, és két-három ménnel folytattuk tenyésztőmunkánkat. A jó kanca alapanyagnak és a gondos fedezőmén-választásak köszönhetően, - amiben ismét hangsúlyoznám Müller János szerepét-, kiváló minőségű hidegvérű állomány alakult ki. Ezt bizonyítja az évjáratonkénti 3-7 méncsikó, törzsmén utánpótlásra történő állami felvásárlása is. Ennek köszönhetően az ország szinte minden részébe eljutottak a göllei vérségű fedezőmének.

Volt-e valami jellemzője a göllei hidegvérű állománynak, amiben különbözött más tenyészetektől?

Hazai viszonylatban lovaink a legtömegesebb típust képviselték. A kancák élősúlya 800-900 kilogramm között alakult, melyhez amint már azt említettem vaskos csontozat párosult. Ez olyannyira jellemző volt, hogy ha a vásárokon megjelent egy-egy robosztusabb hidegvérű egyed, mindig megjegyezték, hogy: „Ez a ló biztos göllei származású".

Az elmúlt időszak különböző hidegvérű fajtákból történt ménimportjai, valamint a még mindig viszonylag heterogén magyar hidegvérű állomány egységesítése kapcsán egyre gyakrabban hallani nagyon eltérő tenyésztői véleményeket a fajta ideális típusát, típusait illetően. A témával a szeptemberi Kaposvári Állattenyésztési Napok alkalmával megrendezett, „A hidegvérű ló hasznosítása napjainkban" c. konferencián külön előadás keretében foglakoztak. Lajos bácsi szerint milyen az ideális magyar hidegvérű ló?

Nem vagyok híve az importnak. Amennyiben indokolt, idegen mént csak vérfrissítés céljából hoznék be új ménvonal kialakítása érdekében. Egyébként számomra a göllei lovak testesítik meg az ideális magyar hidegvérű típusát, mely véleményem szerint megfelel a fajtával szemben támasztott igények kielégítésére, legyen az vágócsikó-előállítás, nehézigás használat, vagy csak hobbyló-tartás.

Mi maradt az egykori törzstenyészetből?

Sajnos a termelőszövetkezet szétválását követően 1992-ben megszűnt a törzstenyészet Göllében, és mára már csak egy 8 kancát számláló kicsi, de genetikailag annál értékesebb állomány maradt meg. Három évem van vissza az elnöki mandátumból, és jelenleg betöltöttem a hatvanhetedik évemet. A lovak miattam maradhattak eddig is, és valószínű, hogy az én távozásommal majd nekik is menniük kell.

Milyennek látja a fajta jelenlegi helyzetét, és jövőbeni lehetőségeit?

A gépesítésnek köszönhetően -néhány szűk szegmens kivételével- a lónak megszűnt az eredeti funkciója. Úgy gondolom, hogy a ló jövőjét, - a magyar hidegvérűt is beleértve- pusztán személyi tényezők alakítják majd. Vagyis az fog lovat tartani, aki szereti. Mert ezt csak szerelemből lehet csinálni...

Köszönöm, hogy rendelkezésemre állt, és további jó egészséget kívánok!

Text_kep_142
Zsiga Lajos Dolly nevű kancájával, mely 2008-ban I. díjat nyert a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

Text_kep_143
Uránia nevű kancával, mely a göllei típus ideális megtestesítője.